Forrás:hitelsegítség.hu
Mi az árfolyamrögzítés célja?
Az árfolyamrögzítés célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatását átmenetileg tompítsa, és ezzel a devizakölcsönnel rendelkezők helyzetét kiszámíthatóbbá tegye.
Mi a lényege?
A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 2,5 forinton rögzítik a programban résztvevőknek átmeneti időre, legfeljebb 60 hónapig.
Hogyan lehet igényelni?
A Kormány és a Bankszövetség december 15-i megállapodása alapján a törleszteni képes adósoknak 2012. december 31-ig lehetőségük van az árfolyamgát választáshoz. A megegyezés szerint az árfolyamrögzítés 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig lesz biztosítva. Az erről szóló törvényt az Országgyűlés 2012. március 19-én fogadta el.
Mi történik a rögzített és a tényleges árfolyam közötti különbséggel?
A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a hitelező speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt, vagyis úgynevezett gyűjtőszámlát nyit, aminek a fedezete ugyanaz a lakóingatlan, mint a devizahitel esetében. A gyűjtőszámlahitel végső lejárata nem lehet korábbi, mint a devizakölcsöné. Az árfolyamrögzítési lehetőség az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált devizakölcsönökből eredő tartozásokra is kiterjed.
Az árfolyam-különbözetből eredő tartozás jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig biztosított. Az érintetteknek a tőketartozást piaci árfolyamon kell megfizetniük 2017 júliusától, a kamattartozást azonban svájci frank alapú hitelnél 180 forintos, euró alapúnál 250 forintos, japán jen alapúnál 2,5 forintos árfolyamon kell törleszteniük. A 180-270 forintos svájci frank, a 250-340 forintos euró és a 2,5-3,3 forintos japán jen közötti árfolyamsávokban az adós az alsó értéken törleszt, az árfolyamgát feletti rész pedig gyűjtőszámlára kerül, ám ennek a számlának csak a tőkerészét kell megfizetnie. A hitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatot a bankok és a kormány fele-fele arányban fedezi. Tehát a 270 forint/frank, a 340 forint/euró és a 3,3 forint/japán jen árfolyamszintek feletti árfolyamkockázat a költségvetést terheli.
Forrás: hitelsegítség.hu
- A Kormány azon adósok számára, akik 90 napon túli késedelemben állnak törlesztésükkel, kamattámogatási programot indít.
- Kamattámogatás abban az esetben igényelhető, ha az adós eladja otthonát és egy olcsóbb lakásba költözik.
- A kamattámogatás 5 éven keresztül vehető igénybe, mértéke a futamidő első évében az állampapírhozam 50%-a, évente 5 százalékponttal csökken, de a fennálló tőketartozás legfeljebb évi 3,5 százaléka.
- A program éves költségvetési hatása nem haladhatja meg a másfél milliárd forintot.
A kormány terve egy Nemzeti Eszközkezelő Alap létrehozása, melynek célja a tömeges lakásárverezések és kilakoltatások megakadályozása, méghozzá oly módon, hogy az állam megvásárolja a törleszteni képtelen adósok ingatlanát, s ezt követően az adós, ha akarja, akár örök időkig bérlőként benne maradhat a lakásban – írja a Népszabadság.
A terv azonban számos ponton megkérdőjelezhető, kezdve azzal, hogy valóban közpénzből kell-e támogatni a több tízezernyi bajba került devizahitelest.
Az otthonteremtési és energetikai államtitkár, Bencsik János szerint senkinek sem lesz vonzó az eszközkezelő társasághoz menekülni, ezért aki tudja, törlessze lakáshitelét, és ne várjon az állami segítségre, mert nem biztos, hogy jól jár.
Az alap működéséről Bencsik elmondta: a pénzintézeti keretek között kezelhetetlen hitelek kerülnek majd át az eszközkezelőhöz. Az első lépcső a hiteltörlesztési fizetőképesség helyreállítása lesz, az eszközkezelő megpróbál megoldást találni, például a futamidő meghosszabbításával, vagy a törlesztés átmeneti felfüggesztésével. Ha ez nem megy, akkor veszi át a társaság a hitelt az ingatlannal együtt.
Hamarosan elérhető lesz a január elsejétől újraindult lakáscélú szociálpolitikai támogatás - írja a Magyar Nemzet.
A bankok többsége szerződés híján még nem fogadja be az igényléseket, de van olyan hitelintézet, ahol napokon belül igényelhető lesz a "szocpol". A napilap írása szerint a szocpol forgalmazásához szükséges szerződéstervezeteket a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) még a rendelet hatályba lépése előtt kiküldte a bankoknak.
Az NGM a napilapnak ugyanakkor kiemelte, hogy a banki döntések csúszásában az is szerepet játszhat, hogy a hitelintézetek decemberben és januárban a devizakölcsönök végtörlesztésével kapcsolatos ügyintézésére koncentráltak.
A minisztériumnál úgy számolnak, hogy a bankok már megkezdték a felkészülést a szocpollal járó ügyintézésre, s néhány héten belül a legtöbbjüknél elérhető lesz a támogatás.
A kormányok, a bankok, a felügyelet, a nemzeti bank és a lakosság is felelős a devizahitelezés elterjedéséért. Ez derül ki a devizaeladósodás okait vizsgáló parlamenti albizottság jelentéséből.
850 ezer
AzIndex birtokába került bizalmas dokumentum szerint a hitelfelvevők maguktól nem fogták fel a kockázatokat, a bankok pedig ellenérdekeltek voltak a korrekt tájékoztatásban, a pénzügyi felügyelet pedig képtelen volt a fogyasztóvédelmi feladatai ellátásra.
A tanulmány megállapítja azt is, hogy bár utólag sokan nem így érzik, a devizahitelesek átlagosan nem jártak rosszabbul, mint azok, akik forinthitelt vettek fel.
A parlament devizahitelezéssel foglalkozó vizsgálata január közepén ért véget.
Az Index.hu szerint tavaly augusztusban minden magyar állampolgárra 850 ezer forintnyi hiteltartozás jutott. Ebből lakosonként átlagosan 560 ezer forintnyi, vagyis egy négyfős családban 2,2 millió forintnyi volt a devizahitel-állomány értéke. Korábban, 2006 augusztusában még csak 185 ezer forintnyi devizahitel jutott egy átlag magyarra, vagyis 739 ezer forint egy négyfős családra, ami azt jelenti: öt év alatt megháromszorozódott a lakossági devizahitel-állomány Magyarországon.
MNB
A lap szerint nincs boszorkányüldözés a jelentésben, az anyag lényegében teljes egészében a szakértők megállapításait tükrözi, akik úgy vélik, az MNB a kormányoknál sokkal előbb észlelte és kommunikálta is a rendszerkockázatokat. Azért nem történt semmi, mert nem volt összhang a kabinet és a jegybank között, a kormány egyszerűen nem törődött a veszélyekre figyelmeztető elemzésekkel.
A jelentés ugyanakkor az MNB-nek felrója, hogy késve vagy egyáltalán nem vetette be a rendelkezésre álló, a kormány szándékaitól függetlenül is alkalmazható eszközeit, amikkel lassítani lehetett volna az euró- és a frankhitelezést, például emelhette volna a bankokra vonatkozó kötelező tartalékrátát, amivel a hitelintézetek devizaforrásainak egy részét kivonhatta volna a rendszerből.
PSZÁF
A jelentés szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a teljes vizsgált időszakban képtelennek bizonyult arra, hogy megfelelő súllyal jelenítse meg a fogyasztóvédelmi érdekeket a devizahitelezés folyamatában. Még olyan eklatáns jelenségek esetében sem lépett közbe, mint a hitelközvetítők tömeges megjelenése a devizahitelek terítésénél, vagy a teljes hiteldíjmutató félrevezető alkalmazása, nem is beszélve a manipulatív reklámok kérdésköréről.
A dokumentum szerint a felügyelet elkeserítően erőtlen volt, amire az egyetlen magyarázat lehet, hogy – a Pénzügyminisztériumnak alárendelt – intézmény vezetői nem akartak vagy nem mertek élesebben konfrontálódni a kormányzati politikával, illetőleg a bankrendszerrel.
Bankok
A dokumentum szerint a bankok úgy tették a devizahiteleket a központi termékükké, hogy a kezdetektől tisztában voltak a kockázatok aránytalan megosztásával. A szerződések úgy épültek fel, hogy a rendszerszintű kockázatokat az ügyfelekre lehessen terhelni, miközben azt is pontosan tudták, hogy az emberek nem képesek ezeknek a kockázatoknak a reális felmérésére.
Hitelfelvevők
A jelentés a hitelfelvevők felelőssége mellett sem megy el szó nélkül: az emberek nem találták meg a középutat a céljaik és a valós lehetőségeik között, nem számolták ki, hogy hosszabb távon mivel jár az eladósodás. Nem csupán nem értették, de nem is akarták megérteni a megvásárolt hiteltermékek sajátosságait, és természetesnek vették, hogy az olcsóbb hitelek előnyeit ugyan élvezhetik, de fizetésképtelenségük esetén az államnak, lényegében az egész társadalomnak kell vállalnia a kockázatokat, amit egyébként az utóbbi másfél évet látva a politika hozzáállása is megerősített.
A jelentés kitér arra is, hogy bár nagyon sokan szeretnék, ha a devizahiteleket jogi úton hibás terméknek minősítenék, ami megkárosította az ügyfeleket, erről nem lehet szó. Ehhez ugyanis azt kellene kimutatni, hogy a hitelfelvevőkre terhelt kockázatot nem kompenzálta az, hogy a svájcifrank- és euróhiteleken éveken át sok pénzt lehetett megtakarítani a forinthitelekhez viszonyítva.
Forrás: Index/MTI
Öt év nyugalomhoz juthatnak azok a devizahitelesek, akik nem végtörlesztettek és belépnek a rendszerbe.
Kiterjeszti a Nemzetgazdasági Minisztérium az árfolyamgát rendszerét, így a devizaalapú jelzáloghitel-adósok, valamint a devizaalapú lízingszerződéssel rendelkezők 2012 végéig kezdeményezhetik a belépést. Az árfolyamrögzítés 60 hónapig, de legfeljebb 2017. június 30-ig lehetséges.
Az érintettek ez idő alatt svájcifrank-hitelüket 180, euróhitelüket 250, jenhitelüket pedig 2,5 forintos árfolyamon törleszthetik. A piaci és a kedvezményes árfolyam közötti összeg egy gyűjtőszámlára kerül, ahol a részlet tőkerészére a mindenkori bankközi rátákkal megegyező mértékű kamatot kell majd fizetnie az ügyfélnek, a kamatrész pedig kamatmentesen gyűlik, utóbbi kamatát ugyanis az állam és a bankok átvállalják.
A kormány szerdai ülésén fogadta el az árfolyamgát intézményének módosítását a Bankszövetséggel tavaly decemberben kötött megállapodásnak megfelelően. A javaslatot még a héten benyújtják az Országgyűlésnek. A bankok azt követően fogadják az ügyfeleket, hogy a szabályozás hatályba lépett - olvasható a szaktárca közleményében.
Forrás: MTI
Ha van valamilyen ingatlanunk, amivel egy, vagy több személyi kölcsönt szeretnénk kiváltani, akkor lehetőségünk van olyan hitelkondíciót kialakítani, illetve igénybe venni, amely jóval kedvezőbb az eddigieknél, és hosszabb a futamidő, valamint alacsonyabb a kamatláb.
Azonban milyen helyzet áll elő akkor, ha nincsen rendelkezésre álló ingatlan, amelyre jelzálogot rakatnánk?
Fedezet nélkül a nettó jövedelemnek körülbelül az ötszöröse, vagy maximum a hatszorosa vehető fel. Így például, még ha körülbelül havi nettó jövedelmünk háromszázezer forint körül van, egy egészen jó összegű, ötmillió forintot sehogy sem tudnánk felvenni, ingatlanfedezet, és jelzálog nélkül.
Ha az előbbi példa körüli összegre szeretnénk szert tenni, akkor már szükséges bevonni ingatlant is, így megkaphatjuk a kívánt összeget, és méghozzá válogathatunk is, hogy mennyi időre, milyen havi törlesztő részlettel, és mekkora kamatlábbal szeretnénk igénybe venni a kiváltó hitelt.
Még egy fontos dolog van, amit figyelembe kell vennünk személyi hitelek törlesztésénél, a személyi hitelek törlesztési összege nem haladhatja meg nettó jövedelem 33 százalékát, még akkor sem, ha ezzel az előzőeket szeretnénk kiváltani.
A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza eddig az adósok.
Lejár egy újabb végtörlesztési határidő hétfőn, azoknak ugyanis, akik jelezték végtörlesztési igényüket, január 30-ig be kell fizetniük a szükséges összeget, illetve igazolniuk kell, hogy rendelkezésükre áll az ehhez szükséges fedezet.
A devizaalapú jelzáloghitellel rendelkező ügyfelek 2011. december 31-ig jelezhették bankjuknál, hogy élni kívánnak a rögzített árfolyamon történő végtörlesztési lehetőséggel.
Ennek egyik feltétele, hogy a hitelfelvevőnek a végtörlesztési igényt befogadó pénzügyi intézmény részére 2012. január 30-ig maradéktalanul át kell utalnia a végtörlesztéshez szükséges teljes forintösszeget.
Ha az adós részben vagy teljesen hitelből végtörleszt, akkor január 30-ig a hitelt nyújtó pénzügyi intézmény által kiállított feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a végtörlesztéshez, illetve annak átutalással nem fedezett hányadára vonatkozó fedezet.
Mivel a végtörlesztésnek az igénybejelentés napját követő 60. napig meg kell történnie, azoknak, akiknél a 60 napos határidő január 30-a előtt jár le, legkésőbb a 60. napon kell teljesíteniük a végtörlesztést.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint tavaly szeptember 29-e és december 31-e között 94 337 darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek. Jelentősen nőtt a végtörlesztési szándékukat bejelentők aránya is: e szerződések száma mintegy kétszerese az év végéig már végtörlesztettekének.
A már teljesített végtörlesztések piaci árfolyama 642,1 milliárd forint volt, azonban az ügyfeleknek fix árfolyamon ebből csak 468 milliárd forintot kellett kifizetniük. A kettő különbözete, azaz mintegy 174 milliárd forint volt december végéig a pénzügyi intézmények vesztesége.
A bankoknál és a takarékszövetkezeteknél a teljes hitelállomány valamivel több mint egytizedét fizették vissza, a pénzügyi vállalkozásoknál az állomány 5 százalékát.
A fix árfolyamú végtörlesztésekhez szükséges forrás döntő részét, több mint 80 százalékát az ügyfelek saját megtakarításaikból teremtették elő. A hitelintézetek tavaly december végéig 16 865 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak erre a célra, amelyek együttes összege megközelítette a 88,5 milliárd forintot.
A bankszövetség korábban ismertette: arra számítanak, hogy a végtörlesztést az érintettek valamivel több mint 20 százaléka fogja igénybe venni.
Az Openhouse Országos Ingatlanközvetítő Hálózat nemrég arra hívta fel a figyelmet, hogy azok, akik ingatlanuk eladásából végtörlesztenének, hátrányt szenvednek, a bankok ugyanis nem fogadhatják el az önerő igazolására a megkötött adásvételi szerződést. Az Openhouse a PSZÁF elnökétől kért állásfoglalást az érintett kör érdekében.
Forrás: MTI
Szabályozás: Januárban hirdetik ki az otthonteremtési kamattámogatás jogszabályait, hatályba azonban csak az Európai Unió támogatásvizsgálata után lépnek – jelentette be tegnap Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.
Kifejtette, reményeik szerint a vizsgálat néhány hétig tart, de ennyi idő kell is ahhoz, hogy a bankok felkészüljenek, és mindenki megismerje a pontos kamattámogatási feltételeket.
Az államtitkár elmondta: négy nagy elemből áll a kamattámogatási rendszer. Ennek várhatóan a legnagyobb része az új lakás vásárlásához, építéséhez, valamint a használt lakás vásárlásához, korszerűsítéséhez kapható támogatás lesz. A kamattámogatással a családok otthonhoz jutását kívánja a kormány elősegíteni. Az új lakás vásárlásánál, építésénél, a használt lakás vásárlásánál, korszerűsítésénél a kamattámogatás időtartama legfeljebb öt év, a futamidő ennél magasabb is lehet. Ami korábban nem volt, az a bankszövetséggel való megállapodás alapján a devizahitel kiváltására felvett kölcsön kamatainak megfizetése esetén kapott kamattámogatás. Ez azt jelenti, hogy aki 90 napon túli hátralékban van, azoknak a megállapodás alapján átváltják forinthitelre a devizahitelét, elengedik egy jelentős részét és a fennmaradó rész kamataira is igénybe vehető a kamattámogatási forma – tette hozzá.
forrás: vg.hu
A bankok ugyan kínálnak még hitelkiváltó kölcsönöket, végtörlesztés helyett viszont már csak a devizahitelek forintalapúra cserélésére alkalmasak. Magas kamataik miatt a devizaadósoknak inkább a kibővített árfolyamrögzítést érdemes választaniuk.
Jelenleg 16 bank harmincféle olyan forintalapú lakossági jelzáloghitelt kínál, amely devizaalapú adósság kiváltásra alkalmas a Bankráció.hu portál adatai szerint. Ezek a konstrukciók azonban már nem használhatók devizaalapú jelzáloghitelek kedvezményes előtörlesztésére. Egyrészt a bankok már csak kivételes esetekben fogadnak be ilyen igényeket, másrészt valószínűtlen, hogy a hónap végén lejáró határidőig elbírálják azokat. Ugyanis általában egy-két hónapig tart a hitelkérelmek feldolgozása, ráadásul ez az időszak az utóbbi hónapokban az igények feltorlódása miatt meghosszabbodott. Ezért a hitelkiváltó kölcsönök már csak a devizahitelek forintalapúra váltására alkalmasak, piaci alapon. Ez azonban nem éri meg az adósoknak, mert az utóbbi két hónapban nagyon megemelkedtek azok költségei. A Bankráció.hu által üzemeltetett hitelkalkulátor szerint két hónap alatt a tíz legalacsonyabb teljes hiteldíjmutatójú, 6 millió forintos összegű, 20 éves futamidejű végtörlesztési kölcsön átlagos terhe 10,31 százalékról 11,85-ra nőtt. A kamatszint emelkedésének jelentősebb része december közepe előtt, a jegybanki alapkamat és a piaci kamatok emelkedésének idején történt.
Akik kimaradnak a végtörlesztésből, azok az év végéig élhetnek a kibővített árfolyamgát lehetőségével. Nekik a tőketartozást piaci árfolyamon kell majd megfizetniük, a kamattartozást azonban svájcifrank-alapú hitelnél 180, euróalapúnál 250, japánjen-alapúnál 2,5 forintos árfolyamon lehet törleszteniük, mert az a feletti részt a bankok és a kormány fedezi majd. A kormánynak erről január végig kell jogszabálytervezetet benyújtani az Országgyűlésnek a bankszövetséggel kötött megállapodása értelmében.
Az árfolyamrögzítés új rendszere sokkal kedvezőbb, mint a korábbi – mondta a Világgazdaságnak Gergely Péter, a Bankráció.hu hitelszakértője. Az ugyanis hosszabb ideig igényelhető, hosszabb ideig marad hatályban, és az árfolyamveszteség körülbelül a felét a bankok és a kormány állja. Szerinte ennek köszönhetően 20-25 százalékkal csökkenhet egy átlagos hitel törlesztőrészlete. Gergely Péter azt tanácsolja a devizaadósoknak, vegyék igénybe az árfolyamrögzítés új rendszerét, és a megspórolt pénzt tegyék lakástakarékpénztárba. Így ugyanis évi 72 000 forint állami kamattámogatáshoz és kedvező kamatozású hitelhez lehet jutni. Utóbbiból a lakáscélú hitelek előtörleszthetők, ám a szabad felhasználású jelzáloghitelek nem. Tavaly meglehetősen felemásra sikerült a devizaadósok megsegítése. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint december 31-ig 94 337 devizaalapú lakossági jelzáloghitelt törlesztettek piaci árfolyamon 642 milliárd forint, kedvezményes árfolyamon 468 milliárd forint értékben, ez mintegy 174 milliárd forint veszteséget jelent a hitelintézeteknek. A végtörlesztők száma becsléseink szerint a lehetőség január végi lezárásig 120 ezerre nőhet. Közben nagyon mérsékelt volt az adósok érdeklődése a devizahitelek törlesztőrészleteinek fix árfolyamon történő átváltása iránt. A lapunk által megkérdezett kilenc jelentős bank mindössze 3760 különböző időpontban regisztrált árfolyam-rögzítési kérelemről számolt be. Ez a csaknem 950 ezer érintettnek kevesebb, mint 4 ezreléke. Mivel a kilenc bank lefedi a magyar bankrendszer csaknem egészét, és erősen lanyhuló érdeklődéről számoltak be, ezért az árfolyamrögzítést kérők száma várhatóan 9000 fő alatt marad és az érintetek egy százalékát sem teszi majd ki.